বাংলা শব্দজালিকা
বাংলা
- বিণ. বি. গায়ক, গীতকারী; যে গাইতে পারে। [বাং. √গা + ইয়া > ইয়ে]।
- বিণ. বি. গায়ক, গীতকারী; যে গাইতে পারে। [বাং. √গা + ইয়া > ইয়ে]।
- বিণ. বি. গায়ক, গীতকারী; যে গাইতে পারে। [বাং. √গা + ইয়া > ইয়ে]।
English
- a one who is adept in singing; one who sings. ☐ n. a singer.
- a one who is adept in singing; one who sings. ☐ n. a singer.
- a one who is adept in singing; one who sings. ☐ n. a singer.
